Harmincegyedik fejezet...*

Sziasztok Drágák.! Annyira nagyon elmondhatatlanul sajnálom, hogy eddig nem voltam..nem nagyon értem rá...Nikky meg eddig se nagyon írt és most se...:S na mind egy...itt vagyok az új résszel remélem örültök..:') Köszönöm az előzőhöz az 5 komit szeretlek titeket és remélem itt maradtok továbbra is.♥ Amúgy van egy új blogom kukkantsatok be Katt.♥.:* Szeretlek titeket. Medy.xx♥ 

....Azt hiszi Harry vagyok azt álmodja vele beszél..nem felejti el.?Létezik, hogy őt szereti.? 2 hónap.? Úristen lehetséges tényleg Harryé a kicsi.?....

*...Molly szemszöge...*

Reggel felkeltem és láttam Zayn ott fekszik a földön egy pokróccal.Meg könnyeztem nem akartam, hogy ez legyen..De ma haza mehetek/ mehetünk...Az órára pillantva láttam, hogy fél 10..pihentem kicsit majd Zayn is ébredezett.
-Jó reggelt életem értelme.-köszöntem mosolyogva.
-Szia.-köszönt és megcsókolt.-Molly szeretnék kérdezni valamit.
Kérdőn és ijedten néztem a kissé feszült Zaynre.
-Tudod nem akarom hánytorgatni, de nem csak velem volt sexuális kapcsoltatod...
-Mire célzol.?-esten kétségbe.
-A pici kitől van.?Vagy te sem tudod.?
Ahogy ezt kimondta össze omlott a lelkem...félek, hogy nem Zayntől, hisz ha már a 3-dik hónapban járok akkor bizony Harry a legesélyesebb.....
-Zayn.-fogtam meg a kezét.-Kérlek..nézz a szemembe.-lassan bele nézett és könnyeket fedeztem fel benne.-Te csak is te vagy aki számít nekem téged szeretlek te vagy az életem és ami volt az volt már nem tudom vissza csinálni...
-Kié a baba.?-kérdezte remegő hangon.
-Nem tudom.-nyögtem suttogva..
-Akkor majd a DNS teszt dönti el ha meg lesz.?Nem baj..szeretlek.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Menjünk haza.-pityeregtem.
Össze szedtük magunkat és először elmentünk enni valamit majd haza illetve az 1D házba.
-Sziasztok.-köszöntünk fájdalmasan de mosolyogva.
-Sziasztok.Hogy vagy Molly.?-jöttek a többiek.
Beszélgettünk majd leültünk tvzni.
Én előkaptam a telefonomat és írtam egy SMS-t Harrynek.

"-Harry felsétálok az emeletre a szobádba kb 5 perc múlva gyere utánam sürgős beszélni valónk van.! Molly xx"

Harry írta, hogy jó.Így is történt.

-Molly.-jött be Harry én oda szaladtam és megöleltem.

-Jajj Harry úgy félek.-kezdtem el sírni.

-Még is kitől mitől.?-esett pánikba.

-Attól, hogy a baba kié...

-Ezt hogy értsem.?

-Nem hiszem, hogy Zayné...

-Akkor.?-állt fel zavarban.

Csak szipogtam és remegtem..

-Molly.Kié.?-guggolt le elém.

-A..a..a tiéd.-böktem ki végül és neki álltam bőgni..

Harry magához húzott és csak ölelt nem engedett el simogatta a hátam és puszilta a nyakam közben vigasztaló szavakat mondott.

-Ne sírj kérlek.Szeretlek. Ha kiderül, hogy tényleg az enyém akkor melletted leszek mint mindig nagyon szeretlek Molly ezt te is tudod a kicsit meg úgy fogom nevelni és szeretni, hogy azt mindenki megirigyeli.Te kihordod a gyermekem örökké szó is kevés...de ti ketten lesztek az életeim..-mondta Harry.

-De Nikky.-mondtam neki.

-Tudom...meg kell értenie ő lesz a kereszt anyja Zayn meg a kereszt apja vagy mostoha apja...nagyon kusza egy család lesz az biztos kuncogott Harry.

-Na igen..remélem, hogy nem rám fog ütni..-hajtottam le a fejem.

-Én meg remélem, hogy igen.!Te gyönyörű vagy.

-Na igen és rossz k*rva aki azt sem tudja kitől van a gyerek..-nevettem gúnyosan és fájdalmasan magamon.

-Molly ne mondj ilyet magadról kérlek.!-Gyere te kis buta menjünk le.-fogta meg a kezem és lementünk.

***

-Ti hol voltatok.?-kérdezte Louis.

-Én a mosdóban.-mondtam.

-Én meg telefonáltam.-mondta Harry.

-Csajok van egy meglepetésem.!-szólalt meg Liam.

-Na.?

-Ma biliárdozni megyünk.

-Az jó.-mosolyogtak a lányok.

-Molly.?-nézett rám Zayn.

-I..i..igen.?

-Ugye te is jössz.?-kérdezte Harry.

-Hova.?

-Amit az előbb Liam mondott..-nevetett Amy.

-Biliárd kb 1 óra múlva.-mondta Louis.

-Ja persze.-dobtam fel az ál boldogságot.De korántsem voltam az minden pillanatban egyre erősödött bennem az az érzés, hogy soha nem lesznek úgy a dolgok mint régen...Megbocsátottak, de soha nem felejtenek..ezek kavarognak bennem a lehető legrosszabb is bekövetkezett ez a csomag itt bennem..nem kell nekem...sajnálom, de én fiatal vagyok és nem akartam..de elrontottam mindent az egész életünket a bandát áhh jobb lenne mindenkinek ha meghalnék...

***

-Te jössz Liam.-szólt Nikky és átadta a dákót.

Liam jó játékos Zayn és Amy vele van egy csapatba Liam után én jöttem.

-Hajrá.-drukkoltak nekem.

-Yess.-ugráltam mert végre pontot szereztem Harry és Louis megölelt mert én velük voltam együtt.

Pár menetet végig játszottunk majd végül Zayn és Nikky nyertek a vesztes csapat mi lettünk így mi 3-an hívtunk meg mindenkit.

Meg kajáltunk és haza indultunk majd útközben úgy esett, hogy moziba is elmentünk egy jó 3D-s mozit néztünk ami 3 órás volt.Amy,Niall,Zayn,Én,Harry,Louis,Nikky,Liam, így ültünk sorban.

-Harry mért nem Nikky mellet ülsz.?-suttogtam neki.

-Nem tudom, de kikerült olyan rideg velem mostanában.

Félek, hogy ez a barátságunkra megy...tudom, hogy tudják ők is...Mindenki reméli, hogy pici Malik de félnek az igazságtól ahogy én is....Zaynt nem akarom elveszíteni, de Harryt sem..

Mozi után megint elmentünk enni de én csak salátát ettem.

Otthon elmentem zuhanyozni és a tükörben nézegettem a hasam...elrettentő...egyre nagyobb..ráálltam a mérlegre és 5 kg-ot híztam...Olyan síró görcs tört rám megfogtam és ki vágtam az ablakon a mérlege és zokogtam.

-Molly mi van.?-rohant be hozzám Zayn.

-Zayn erre rá megy a karrierem...nem akarok kora vén lenni bulizni akarok élni amíg fiatal vagyok dolgozni nem egy csecsemőre felügyelni a nap 24 órájában annyira egy féreg vagyok.-bőgtem ő csitítgatott, hogy buta vagyok megy ne mondjak ilyet tönkre teszem magam stb...

Konkrétan álomba sírtam magam mert reggel amikor felkeltem dél volt és az ágyamban voltam Zayn sehol...

Felöltöztem és levánszorogtam a konyhába.

-Hihi.-kuncogtam egyet a látványtól.

-Ezt megtudnám szokni.-szólaltam meg.

Hirtelen hátra fordult és oda sietett.

-Végre felkeltél csináltam reggelit kicsim vagyis próbáltam.-húzta szerényen a száját.-Csirkés zöldség.

-Na kíváncsi vagyok kérek szépen és köszönöm.-ültem le majd ő oda hajolt és egy nagy csókot adtunk egymásnak.-Többiek.?

-Dolgoznak..

-És te.?-lepődtem meg.

-Nem gondolod, hogy itthon hagylak egyedül.

-Aaaww szeretlek, de látod...nem kéne istápolgatni engem...jól vagyok...tönkre teszem a bandát...

-Nem teszel te tönkre semmit csak magadat a butaságaiddal.

-De Zayn nem sokára olyan leszek mint egy víziló...100 kg-os telhetetlen csajként nem fogok kelleni.

-Az sem érdekel ha 500 kg leszel te leszel a szerelemem mindig és ennyi.-zárta le a témát.-Te mindig is gyönyörű maradsz.

-Szeretlek.-mosolyogtam könnyes szemekkel.

Ki szedte elém a kaját majd elkezdtem enni ő végig sokkolva és feszültem figyelte a reakcióm.

-Zayn...-kezdtem lassan.

-Igen.?-kapta fel zavartam a fejét.

-Ez...

-Igen.?-idegeskedett.

-Te csináltad.?

-Igen.Mért.?-akadt már ki.

-Mert ez baromi finom.-nevettem.

-Húú te azt hittem rossz.

-Direkt húztam az agyad.-nevettem és egy levegő csókot küldtem neki.

-Gonosz.-rakta keresztbe karjait.

-Te meg ügyes a konyhában.-nevettem és faltam tovább.

-A konyhában.?-húzta fel a szemöldökét.

-Nem csak ott máshol jobb vagy.-kacsintottam rá.

-Ohh igen és hol.?-hajolt előre.

-Hmm..a színpadon a srácokkal éneklés közben.

-Cöhh.-vágott megint megsértődött képet.

-Te nekem ne flegmázz.-fenyegettem a villámmal.

-Mert mi lesz.?-húzta tovább az agyam.

Fel álltam és lassan már szinte kínzó lassúsággal közeledtem felé.

-Hmmm nem is tudom.-húztam végig az ujjam a csupasz mellkasán.

Mire ő elkapta egyik csuklóm és határozottan, de óvatosan oda húzott magához.

Átvetettem lábam és beültem az ölébe.

-Na akkor még egyszer fussunk neki.Hol vagyok a legjobb.?-kérdezte.

-A konyhában, a színpadon.-kacsintottam kacéran mire ő finoman a fenekembe markolt erre a szemeim megteltek vággyal és közelebb hajoltam.

-Nem azt kérdezted, hogy hol vagy istenien tökéletes.-döntöttem homlokom az övének és suttogtam.

-Hool.?-suttogott érzékien.

-Gyere fel megmutatom.-fogtam meg a kezét és lassan felsétáltunk az emeletre.A szobánkba beérve bedöntöttem az ágyba majd rá másztam.

-Itt.-mosolyogtam lazán.

-Ilyenkor lehet.?-kérdezte szinte könyörögve.

-Hogy ilyenkor.?

-Hát termesen.?!-vágott hülye fejet.

-Persze még hozzá gumi nélkül is már úgy is mind egy csak akkor óvatosan.

-Porcelánbabaként fogok bánni veled.-suttogta a fülembe és csókot lehelt a nyakamra majd puszikkal szórta tele a szám meg fogta a csípőm és felemelt majd óvatosan lefektetett az ágyra kezével finoman kör-körös mozdulatokat végzett a 'G' pontomon dörzsölte és nyelvével felváltotta ujjait majd addig csinálta míg a csúcsra nem juttatott.Nem engedte, hogy én is kielégítsem inkább magán munkálkodott majd mikor végzett óvatosan és lassan oda pozíciónálta magát a bejáratomhoz és lassan már őrjítő lassúsággal tolta belém féfiasságának hosszát. Mikor teljesen bent volt elkezdte ugyan olyan lassan kihúzni majd vissza és egyre gyorsabban csinálta de korántsem olyan gyorsan mint régen. Telis-tele volt ez érzésekkel szeretettel és lélekkel. Olyan finom volt mint még soha ilyenkor jöttem rá, hogy ő az akit az ég nekem küldött...

Mikor befejeztük ráfeküdtem mellkasára ő fenekemre rakta kezeit és úgy simogatott majd betakart minket.

-Nem gondoltam, hogy ezt ilyen lassan is lehet, és hogy ilyen jó.-csókolta meg az orrom.

-Ugyan ezt akartam mondani féltem, hogy ha ilyen lassan megy neked nem lesz jó..-húztam a szám.

-Ne..ne hidd ezt nekem az is fel ér egy csodás együttléttel, ha meglátlak mosolyogni..nem hogy még a többi.

-De hülye vagy.-röhögtem és feljebb csúsztam orrunk össze ért és bámultunk egymás szemébe.

-Köszönöm.-mondta.

-Mit.?

-Hogy vagy nekem.-mosolygott.

-Én köszönöm, hogy vagy és elfogadod a múltam és engem is minden hibámmal.

-Nincs hibád.-mondta és már csókkal meg is pecsételte kijelentését.

-Szeretlek.-súgtam csókunkba.Kezeit felvezette oldalamon a hátamra és fel-le járt. Simogatta egész testem miközben én fülcimpáját simogattam.

Ez így ment egészen este 5-ig közben még hülyéskedtünk filmeztünk és szórakoztunk.

Majd haza jöttek a többiek egy nagy hírrel...