Huszonharmadik fejezet...*

Na sziasztok.^^ nagyon köszönjük a kommenteket az előzőhöz és azt is, hogy ennyien olvassátok.:) továbbra is 5 komment és következő jók legyetek.:P puszi Medy&Nikky imádunk titeket és jó olvasást.^^ ♥

Ui.: Kint van egy szavazás amivel sokat segítetek ha szavaztok aki szereti és rendszeresen olvassa a blogot nyomjon a neki alkalmas verzióra puszi.:) ♥

....és felmentem az ágyamba majd bekapcsoltam a Tv-t amikor csöngettek.
-Én ezt nem hiszem el..ma mindenki engem zargat amikor egyedül akarok lenni.?-magyaráztam magamnak idegesen miközben vettem fel a köntösöm és papucsom.
Le másztam az az ajtóig és kinyitottam.
-Szia.-köszönt egy srác.
-Hello mit akarsz.?
-Ez nem a tiéd.?-nyújtotta elém az ezüst szív alakú gyűrűm.
-Uram isten.-néztem az ujjamra.-De ezt hol találtad.?-kérdeztem tőle.
-Amikor mentél kifele a pizzázóból és vetted fel a kabátod leesett.
-De miért most adod vissza és honnan tudtad hol lakom.?-kérdeztem furcsálóan.
-A pultos fiú vissza adta a táskád majd vissza jött és kérdeztem merre laksz és így ide jöttem, azért most mert akkor még nem fejeztem be a vacsorám és jobban örültem volna, ha csak ketten tudunk beszélni.
-Aha pompás.-vágtam unott fejet.-Hát köszönöm akkor jó éjt.-köszöntem el és csuktam volna be az ajtót amikor a lábával megállította.
-Arról nem volt szó, hogy ilyen könnyen lerázol.-csapta ki az ajtót kezével.
-Mi van.? Mit akarsz.?-léptem ijedten hátrébb.
-Te egyedül laksz itt pech..-mondta nekem.
-Nem igaz.-mondtam neki.
-Jajj engem ne tudsz átverni.-csukta be az ajtót.
-De mégis mit akarsz.?
-Ha valaki hősiesen vissza hoz valamit azt meg jutalmazzák nem igaz.?-jött egyre közelebb.
-Mit akarsz.?-kérdeztem már falfehéren.
-Mindjárt meg tudod.-mondta és elkapta a derekam a nappaliba rángatott és ledöntött a kanapéra majd hevesen és erősen csókolni kezdett én kiabáltam sikítoztam rúgkapáltam de erősebb volt letépte rólam a pólót kezeimet leszorította lábaimra rá tehénkedett és nyaldosta csókolta felsőtestem majd áttért a bugyimra próbált megszabadítani tőle, de akkor elengedte kezeim és akkor én ütöttem mocorogtam amennyire csak bírtam majd felpattant és a tv kábelt kitépte én próbáltam elfutni, de elkapott és vissza döntött majd össze kötözte kezem a kanapéval és ráült lábamra szinte mozdulni se bírtam letépte bugyimat és közben az ő gatyáját tépte le én közben sírtam sikítottam és segítségért kiabáltam.


*...Zayn szemszöge...*

Meg fogott amit Nikky mondott nekem így azonnal elindultam Mollyhoz, de előtte be ugrottam egy virág boltba és vettem neki a kedvenc virágát fehér és vörös rózsát.10 szál fehér és egy mű vörös rózsát. A mű virág középre került a nő szépen megcsinálta a csokrot és elindultam kisebb dugó volt de oda értem.Ki szálltam a kocsiból kivettem a virágot és felfutottam a lépcsőn majd kopogni akartam.
-Neeeeeee istenem segítség valaki.-hallottam Molly sikító síró hangját azonnal berontottam az ajtón és megláttam mi is történik.
-MOLLY.?-üvöltöttem rá.
-Zayn istenem segíts.-sírt.
Oda ugrottam és egy jobb egyenessel leütöttem Mollyról az idegen srácot megtörölte vérző orrát majd nekem jött.Azt hitte nagy ember, de tévedett Molly közben felrohant a szobájába sírva amíg én kis híján agyon vertem kirugdostam az ajtón.
-Ha még egyszer ezen a környéken látlak a beled a picsádon tépem ki és a f*szod a füledbe tömöm te nyomorék féreg patkány.-mondtam neki vérben forgó szemekkel és leköptem majd feltápászkodott és el botorkált bezártam az ajtót felvettem a virág csokrot és felmentem az emeletre.
-Molly.?-hívtam nyugodt hangon, de csak sírását hallottam bemenetem szobájába és a földön össze rogyva volt inmáron felöltözve.
-Molly.-szorítottam magamhoz.-Nincsen semmi baj, már nincsen ne sírj kérlek.-simogattam a fejét és próbáltam nyugtatni.
-Jajj Zayn.-tört ki belőle még jobban a sírás.-Olyan borzalmas volt azt hittem meg fog ölni miután megerőszakolt.-dőlt belőle a sírás amit remegés kísért, csak szorítottam magamhoz.
5 perc után kezdett megnyugodni felvettem az ölembe letettem az ágyra és hoztam neki hideg vizet.
-Jobb.?-simogattam a fejét.
Csak bólogatott.
Nem tudtam igazából mit mondani mert majd szét vetett a düh...ez is az én hibám, ha nem veszünk össze ami megint csak miattam volt akkor még Bora-Bora-n lennénk...nem érdekel ha már itt vagyok harcolok és nem érdekelnek ezek a jelek nekünk együtt kell lennünk..
-Köszönöm.-szólalt meg.
-Mit.?-néztem rá szomorúan.
-Amit az előbb tettél...-hajtotta le a fejét.
Megfogtam az állát és magam felé fordítottam.
-Ezt soha ne köszönd meg ez az én hibám ahogy minden.-magyaráztam neki.
-Már hogy lenne a tiéd.?-mondta és a szeme könnybe lábadt.
-Molly.-fogtam meg a kezét.-Azért mert ha nem mondom neked azokat Bora-Boran még ott lennénk.
-Ezt nem értem..
-Molly hazudtam.-sóhajtottam egyet.
-Tessék.-kérdezte ijedten és egy könnycsepp gördült le finom pofiján.
Letöröltem és mondtam.
-Az, hogy nem szeretlek és nem lehet köztünk semmi ez hazugság..-hajtottam le a fejem.
-Zayn miért.?-sírta el magát.
-Mert amik történtek..a The Wanted-es srácok meg még az apróbb kudarcok...én ebből azt vontam le, hogy nekünk nem szabad együtt lennünk...meg kell, hogy védjelek magamtól..és azt láttam a legjobb megoldásnak, ha megbántalak ezáltal, te megutálsz távol leszel tőlem és nekem se fog annyira fájni.
A könnyek felgyorsultak és menetesen követték egymást Molly arcán, de a szája még is mosolygott.
-Nem mondasz semmit.?-nyögtem ki mire nekem is legördült egy kövér könnycsepp.
Molly letörölte és kezei közé fogta a fejem.
-Zayn..ennél nagyobb ökörséget még életemben nem hallottam..-csóválta mosolygós arcát.-Hogy lehetsz ilyen buta.?Szerinted, ha nem akarnám, hogy együtt legyünk akkor mondtam volna Bora-Boran, de azt hittem te azt mond komolyan mondod és miután nem reagáltál inkább hagytalak.
Nem válaszoltam csak magamhoz húztam és megöletem.
-Sajnálom bocsánatot kérek minden fájdalomért, de tudd nekem jobban fájt és abban nem hazudtam, hogy nem szeretlek és abban se hogy nem érzek semmit.
Eltávolodott tőlem és kérdőn nézett.
-Mert én nem szeretlek hanem szerelmes vagyok beléd és nem érzek semmit irántad mert te a mindenem vagy és nincsenek arra szavak elmondhatatlan módon imádlak.-nyögtem ki végül ami szívem mélyén lapult.
-Úristen Zayn.-kapott Molly a szájához és pár könnycsepp fojt végig keze mellett.
-Jajj de megkönnyebbültem.-mosolyogtam rá.
Molly hirtelen közel hajolt épp, hogy volt ajkaink közt hely és suttogta.
-Örömmel hallom, hogy ugyan azt érzed mit én.
Előre nyomtam magam és szájára tapasztottam enyémet ő nyakam köré tekerte karjait és szorított én dereka köré fontam kezem és szorítottam magamhoz.
-Soha nem érhet ez véget.-motyogta a csókunkba.
...

*...Reggel...*

*...Nikky szemszöge...*

-Szép jó reggelt picikém.-nyomtam egy cuppanós puszit Niall arcára.
Elkezdett fészkelődni és nyitogatni a szemét.
-Neked is szépségem.-suttogott kómás arccal és csillogó szemekkel rám.-Nikky.-ült fel hirtelen Niall.
-Jesszusom mondjad.-vágtam ijedt képet, de közben nevettem.
-Mi ez ami köztünk van.?-Mit érzel.?
-Hát barátság egy két plusszal..és szeretlek..
-Értem.-feküdt vissza fancsali képpel.
-De miért mi a gond semmi..-fordított hátat.-Mennyi az idő.?
-Fél 11.-adtam a választ.
-Nikky.-ült fel megint de már lágy hangon beszélt.-El kell mondanom valamit.
-Csupa fül vagyok.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek Niall.-mosolyogtam rá.
-Nem.!-Szerelmes vagyok beléd Nikky Grand.
Tátott szájjal meredtem rá és csillogó szemekkel.
-De..de azt hittem csak 1x 2x lefekszünk meghallgatjuk egymást és nem lesz szerelem.-mondtam.
-Tudom, de az érzések átalakultak.-mondta zavarban.
-Akkor meg nyugodtam mert én is így vagyok az első éjszaka óta.
-Ez pompás.-kapta el a kezem magára rántott és egy csókkal pecsételtük meg amely nem átlagos volt.Tüzes forró mély érzésekkel és szerelemmel teli csók.
-Szeretlek.-engedett el és mélyen a szemembe nézet.
-Nagyon.-válaszoltam én is.
-Akkor ünnepeljünk egy kiadós kajálással.-pattant ki az ágyból felkapott és leszaladt velem a lépcsőn.
-MINDENKI AZONNAL A KONYHÁBA.-üvöltött Niall a lépcső aljáról.
Én végig sikítottam amíg levitt és nevettem majd a konyhába végre le tett Harry volt ott.
-Jó reggelt mi a helyzet mit kell üvöltözni.?-kérdezte unottan.
-Ennél jobb nem is lehetne. Amúgy neked is és az van, hogy TOLJÁTOK LE A SEGGETEK.-mondta először normálisan majd végén kiabált.
-Mi van már mit kell üvölteni.?-jött le a 2 kómás Liam és Louis.
-ZAAAYN.!-kiáltott Niall.
-Nincs itthon..nem jött haza.-mondta Liam.-Ne üvölts már korán reggel.
-Na akkor csak nektek mondom.Az a nagy harci helyzet, hogy Nikky és én együtt vagyunk.-ugrándozott örömében a kis szőke.
Harry arca lefagyott.
-Gratulálok tesó.-ölelte meg Liam majd engem is.
-Aztán csínjával a gyerekkel de sokáig.-poénkodott Louis nevettünk majd megöleltük.
Harry kiment a konyhából.
-Harry.?-szólt utána Liam.
-Elmentem.-adta a bunkó választ.
-Most told vissza a képed.-válaszolt Louis is.
-Mi van.?-dőlt unott képpel a konyha falnak.
-Gratulálni vagy valami.?-kérdezte Liam.
-Kössz kihagyom.-rántotta meg a vállát.
-Harry mi a jó büdös franc van veled mostanában.-oktatta Liam tovább.
-Semmi.-forgatta a szemeit.
-Komolyan.? Azért mert engem utálsz és beszólsz a többiekkel lehetnél normális hiszen szinte testvérek vagytok térjél már észhez te barom.-oktattam dühösen.
-Pont a te véleményedre szarok kis ribanc..-fordított hátat és kiment.
-HARRY.-üvöltött utána Niall.-GYERE VISSZA MOST ÉS KÉRJ BOCSÁNATOT VAGY UTÁNAD MEGYEK.-dühöngött Niall fel álltam és megfogtam a karját.
-Kérlek shh.Niall nézz rám shh..nem foglalkozz vele kérlek majd észhez tér..-csitítottam majd megcsókoltam.
-Szeretlek.-mondta ő is.
-Nem értem mi baja.-csóválta fejét Liam.
-Sok minden.-suttogta Louis.
-NA.?-kiáltott Niall.
-Ha akarja elmondja én megígértem nem mondok semmit az is elég volt amit elmondtam..-mondta megbánóan Louis.


*...Eközben Mollyéknál...*

*...Molly szemszöge...*

*..Brrr...brrr.* *...Telefon rezgés...*

-Hallo.?-kaptam fel gyorsan és kómásan Zayn telefonját és lementem a nappaliba, hogy ő nehogy felkeljen.
-Molly.?Te vagy.?-hallottam egy ismerős hangot.
-Igen én.
-Szia Harry vagyok.
-Jajj szia.
-Mit keres nálad Zayn telefonja és ő hol van.?
-Nálam van Zayn és fent alszik az ágyamban azért én vettem fel, hogy ne keljen fel.
-Értem...de ezt ne értem mi az, hogy ott alszik.?
-Kibékültünk és egy pár vagyunk nagyon szeretem Harry.-mondtam boldogan a telefonba.-Harry.?Harry.!!-beszéltem kicsit hangosabban a telefonba de már nem volt ott.
-Hmm..különös..meg szakadhatott..-magyaráztam magamba.
Letettem a konyha pultra és készítettem egy kis reggelit magunknak majd felvittem.

-Szép jó reggelt szerelmem.-simogattam óvatosan Zayn fejét.
-Tudod...gyűlölöm, ha valaki felkelt..de te vagy az egyetlen akitől imádom.-ölelt magához miután magához tért.-Amúgy neked is jó reggelt kicsim.-mondta és egy puszit nyomott a hasamra.
-Nézd mit csináltam.-mutattam az asztalra.
-Ó te jó ég mikor keltél.?-kérdezte meglepve.-Miattam ne törd magad.
-Érted bármit, de amúgy hívtak és azt vettem fel arra ébredtem ha nem baj.
-De hogy baj, de kizaklat ilyenkor.?-kérdezte közben tömte befele a reggelit.
-Harry.
-Harry.?-vált kissé ingerültté a hangja.
-Igen miért baj.?-kérdeztem meg lepve.
-Mit akart.?
-Csak, hogy hol vagy meg ilyenek.
-Mit mondtál.?
-Az igazat.-nevettem.-Hogy nálam mert kibékültünk és az ágyamban alszol és mindennél jobban szeretlek, de szerintem megszakadt mert amint kimondtam eltűnt a vonal másik végéről.
-Értem.-mondta fura hangnemben.
-Finom volt.?
-Isteni olyan mint aki készítette.-adott egy csókot a kezemre.
-Szeretlek.-fogtam meg a kezét.
-Mindennél jobban és most már nem veszítelek el szeretlek szerelmem.-mondta és közben végig szorította össze kulcsolt kezünk és nézett a szemembe majd számra nézett utána a szemembe megint a számra majd a szemembe megharapta alsó ajkát én már nem bírtam tovább és szájára helyeztem enyémet és egy lassú hosszú csók lett belőle.


*...Harry szemszöge...*

Remek..mit ne mondjak ez életem legszörnyűbb napja..mindenki utál és Molly össze jött Zaynnel...nem fogom hagyni tudom, hogy szeret és azt is, hogy befolyásolható..a másik nő nemű meg...miatta össze veszek a srácokkal vicc az egész csaj...na mind egy most arra koncentrálok, hogy össze szedem magam és normális leszek mindenkivel főként Zaynnel, hogy Molly közelébe legyek és apró trükkökkel hódítsam magamhoz...szeretem és nekem csak ő kell.Kész ennyi.

*...Zayn szemszöge...*

-Készülj indulunk.
-Hova.?
-Hát a 1D házba.
-Jó.-mondta örömmel és egy csókot nyomott a számra és elment készülni.
Én bementem Nikky szobájába és letusoltam majd fel vettem a ruháim.
-Készen vagyok.
-Gyönyörű vagy.
Elpirult.
-Imádom amikor elpirulsz.-szorítottam meg a derekát majd megcsókoltam.
-Ez mi.?-fogta meg a csokrot.
Basszus...el is felejtettem..
-Jajj ezt neked hoztam tegnap, csak tudod...erhm..nem volt időm oda adni, de ezt akartam békülő ajándék ként.
-Ja hát persze..tegnap.-hajtotta le a fejét.
-Ne kérlek ne gondolj rá.-öleltem magamhoz.
-Szeretlek.-súgta a nyakamba.
-Én is mindennél jobban, de ezt szántam békülő ajándéknak.
-Köszönöm és csak 1 vörös rózsa közepén.?-kérdezte meglepve.
-Tudod..az szimbolizálja a szerelmem amit irántad érzek ha majd az az egy szál elhervadt akkor a szerelmem is ki aludt.
-De..de hát az mű rózsa.óóó..istenem Zayn.-ugrott a nyakamba miután megértette.
Megcsókoltuk egymást és kézen fogva elindultunk a közös házba.


*...Harry szemszöge...*

-Niall.-szóltam neki óvatosan miután le cammogtam a szobámból.Ő a nappaliban ült a többiekkel.
-Mit akarsz.?
-Gyere légyszíves beszéljünk..-mondtam zavarban.
Nikkyre pillantott, de ő csak intett, hogy menjen.
...
-Na.?-kérdezte bunkón már a szobámba.
-Nem akarom, hogy utálj és, hogy ilyen feszkó legyen köztünk testvérek vagyunk nehogy már egy csaj miatt vitázzunk.
-Harry...az a csaj akiről beszélsz az életem..és te játszottál vele..
-Mi.?
-Louis elmondta..
-Remek.-csattantam fel.
-De mégis van bőr a képeden...jó én megbocsátok, de szeretném, ha ezt Nikkyvel beszélnéd meg...térj észhez mert mostanában elviselhetetlen vagy..
-Sajnálom haver.-mentem oda majd megöleltem.
...
-Nikky..gyere már légyszíves..-mondtam unottan.
-Mit akar.?-hallottam ahogy suttogja Niallnek.
-Menj már..csak nyugodtan.-invitálta hozzám.
Elindultam felfele ő jött utánam bementünk a szobámba és becsuktam az ajtót.
-Nézd...-kezdtem a monológom.
-Harry én gyűlöllek.-mondta kis a szavakat érzéstelen hanggal és arccal.
-Tudom..és megértem..most én is magamat..de értsd meg nem tudok mit tenni az érzéseimmel.
-És az én érzéseim.?
-Nikky..-ültem le mellé.-Fúúú..-fújta ki a levegőt közben idegességemben és zavaromban a hajamat igazgattam.
-Hallgatlak.-De itt csupán egy a lényeg..fel kell nőnöd Harry...tudd meg végre mit is akarsz és az érzéseidet tanuld meg kontrollálni.
-Igazad van.-tettem a kezembe a fejem.-Nem akarom, hogy olyan legyen kettőnk között a dolog mint akik kutyába se veszik a másikat...
-Te csináltad ezt eddig velem...csak nem értem miért...azért mert van olyan ember aki azért szeret aki vagyok és elfogad és VISZONOZZA a szerelememet.?-mondta kihangsúlyozva a viszonozza szót.
-Igazad van...nem tudom mi van velem a balesetem óta megváltoztam és az érzéseim mint a hullám vasút..nem kérem, hogy szeress mert ezek után nem várom, csak azt hogy nem köpjük le egymást..-fejeztem be.
-Értem Harry jó legyen, ahogy te fogsz hozzám állni én is..de egyet meg ígérek..te nekem nem jelentesz már sokat..-zárta le és kiment a szobából pont bejött Louis.
Elsírtam magam minden miatt de most Nikky adta az utolsó lökést és eltört a mécses..Louival megbeszéltem megint mindent és azt is hogy elmondta nem haragszom rá..ő az egyetlen akit a családom és Molly mellett az életemnél is jobban szeretek..
-Amúgy azért jöttem szólni..mert..-habozott.
-Mert.?
-Itt vannak Zaynék.-bökte ki végül keserűen és lehajtotta a fejét.
-Vannak.? Úgy érted Molly is.?
-Igen.
Több se kellett lerobogtunk a lépcsőn Louisal köszöntünk nekik majd mind a nappaliban helyet foglaltunk.
-Nagy bejelenteni valónk van.-szólalt fel Zayn.