Tizennyolcadik fejezet...*

*...Nikky szemszöge...*

Harry észre se veszi,hogy a kanapén,ülve sírok,mikor Mollyhoz beszél.És mikor megcsókolta....
Nagyon fáj ez az egész amit Harry művel,Molly próbál ellene tenni de nem tud mert muszáj, hogy a szerepében maradjon.De most is felhúzta az emeletre én megkértem, hogy jól játssza a szerepét de ő meg Zaynt szereti majd kiderül mi lesz...


*...Molly szemszöge...*

....Harry felhúzott az emeletre a szobájába...
-Emlékszem mikor a hullócsillagokat néztük odakinn.-mondta Harry és bedőltünk az ágyba.
-Ja.Igen.Szép pillanat volt.-motyogtam.
-Mikor először  csókolóztunk a konyhában.-mesélt a kezemet fogva.Majd meg akart csókolni.Arra emlékszik,hogy lefeküdtünk,de a többi eseményt mind Nikkyvel élte át,nem velem.És már nem bírtam tovább.
-Harry!Mást szeretek.-húztam el magam tőle.-És ezeket a szép pillanatokat nem velem kéne megvitatnod,hanem....-húztam a szám.
-Molly miről beszélsz?!-állt fel.
-Harry!Neked amnéziád van!Vagyis volt,de még mindig amnéziás vagy!.
-Mi?!.-kerekedtek ki a szemei.
-Harry!Engem összekeversz Nikkyvel!Igen lefeküdtünk,de a hullócsillagot,meg a konyhás csókot nem velem élted át,hanem Nikkyvel.-mondtam idegesen.
-Csak képzelődsz.A stressz miatt hiszed ezt.-jött oda.Nem igaz,hogy nem érti.-mérgelődtem magadba.
-Harry!Nikky miért sír?!Imád téged!És te is őt szereted!A történtek után összekeversz Nikkyvel.-fejeztem be,majd kiakartam menni a szobából,mikor visszarántott.
-Molly.Ne mond meg neki,hogy elmondtad.-bólintottam,majd kimentem a szobából egyenesen a nappaliba a többiekhez.
-Molly.-néztek rám.
-Mi van.?
-Mi történt.?-kérdezte Liam.
-Elmondtam neki az igazat.
-Ne..-forgatta a fejét Louis.
-Sajnálom muszáj volt...
-Jó mind egy.-húzták mosolyra a szájukat.
-Nikky.?-kérdeztem.
-Fel ment.
-Értem.
-Molly ki jössz velem elszívni egy szálat.?-kérdezte Zayn.
-Persze.-mosolyogtam izgatottan.
Kiültünk a teraszra majd rágyújtottunk elképesztő ahogy Zayn cigizik még jobban felgerjedek tőle imádom ennek a srácnak minden porcikáját túlságosan is szerelmes vagyok..

-Baj van.?-fordult felém.
-Ja nem.-néztem gyorsan a másik irányba.Basszus de ciki elbambultam és elkalandoztam miközben őt bámultam.
-Ühü biztos.-mosolygott pimaszul.
-De miért hívtál ki.?-fordultam felé miközben fújtam ki a füstöt.
-Erhm..-kaparta meg a torkát.-Szeretném ha holnap eljönnél velem az interjú után.
-Rendben de hova.?-kíváncsiskodtam.
-Aki kíváncsi hamar meg öregszik.
-Haha..-forgattam meg a szemeim.


*...Nikky szemszöge...*

Felmentem a régi,közös szobánkba ahol Mollyval laktunk,ugyanis a fiúknál vagyunk.Már elég régtől a fejem a párnába temetve sírtam,mikor valaki jött.
*Kopogtak*
-Bejöhetek?-halottam egy ismerős hangot.Gyorsan letöröltem arcomról a könnycseppeket,és felültem az ágyra.
-Persze.-vágtam rá, mikor bejött Harry a szobába, és leült az ágyra mellém.
-Mi a baj?!-szegezte rám tekintetét.
-Semmi.-mondtam gyorsan, és a földet kezdtem nézni.
-Igazat!.-simogatta meg az arcom.
-Komolyan semmi bajom.-mondtam ál mosollyal.
Majd felhúzta az állam és megcsókolt.
Lágy, és finom csók volt. Már alig vártam, hogy megcsókoljon újra.
-Harry te emlékszel rám!?-csillant fel a boldogság a szememben.
-Nem, még nem! De Molly elmesélte ki vagy! És biztos vagyok benne, hogy szerettelek.! És biztos vagyok benne, hogy mindenre emlékezni fogok!Csak adj időt.-mondta nyugodtan,és elmosolyodtam,majd hirtelen felindulásból megöleltem.
-Bocsi.-húzódtam el.
-Még nem emlékszem!De tudom,hogy minden be fog ugrani!Kérlek mesélj!.-mondta mire én belekezdtem a mesémbe.
A találkozásunktól kezdve egészen a  mai napig elmeséltem neki.
Az első csókunkat, a hullócsillagot,a titkos kapcsolatunkat.A tv-zést,mikor megpróbáltunk úgy tenni,mintha nem lenne köztünk semmi.Elmeséltem neki,mit éltem át,mikor James elrabolta őket,mikor haza kellett mennem apához.Mikor a kórházba azt mondta,hogy Mollyt szereti....
***
-Szóval ilyen boldogok  voltunk?!-mosolygott.
-Igen.-hajtottam le a fejem.
-Egy kis idő múlva még boldogabbak leszünk.-ölelt meg.
-Már elég késő van.-mondtam célzásul,hogy aludni szeretnék.Amit ő meg is értett.
-Együtt alszunk?-kérdezte.
-Harry!Én nem szeretném erőltetni a dolgokat.Nem akarom,hogy úgy érezd,hogy kötelességed az itt alvás.-mondtam kedvesen,majd egy jó éjt puszi után kiment a szobámból,és még egy 'köszönöm'-öt mondott.
***
Vajon Molly hol lehet?!
Nagyon hálás vagyok neki,hogy elmondta Harrynek,mert talán még mindig itt sírnék.

Gyorsan lezuhanyoztam,majd álomba merültem.

*...Zayn szemszöge...*

Molly hálistennek elmondta Harrynek mi a szitu, így teljes erőmmel arra gyúrhatok, hogy ne az legyen, hogy Molly, Zayn, Nikky stb. hanem, hogy Molly és Zayn akik egy pár.Kint ültünk cigiztünk a teraszon Mollyval meg beszélgettünk és megkérdeztem nem jön-e el velem valahova, bele egyezett tudom, hogy hova megyünk nagyon romantikus lesz remélem igent mond.Amíg így magamban töprengem kijött hozzánk Niall, Liam és Louis.
-Cső haverok mi a helyzet.?-jött Louis és beült Molly ölébe.
-Öhm Lou kiszállnál az ölemből.?
-Na had maradjak.
-Louis.Szeretlek imádlak de nem vagy könnyű.-szuszogott Molly.
-Jó..-szállt le szomorúan Lou.-Zayn.?-kapta rám a tekintetét.
-Eszedbe se jusson.-fenyegettem a mutató ujjammal.Ő mint egy sértődött óvodás leült török ülésben az egyik székre.
-Mi a helyzet.?-kérdezte Liam.
-Semmi különös.-mosolygott Molly.
-Csak beszélgettünk.-mondtam.
-Ohh és mi jóról.?-érdeklődött Niall.
-Nem a te dolgod.-mondtam neki.
-Boccs.-tárta szét a kezét ártatlanul.
Aztán jó kis hangulat alakult ki majd be esteledett.
-Éhes vagyok.-kapott Louis a hasára.
-Én is.-mondta Molly és Niall.
-Akkor együnk.-mondta Liam.
-Elmegyek szólok Harryéknek.-állt fel Molly addig mi bementünk négyen a konyhába és csináltunk pár szendvicset.

*...Molly szemszöge...*

Olyan hiper szuper boldog vagyok Zayn elakar velem menni kettesbe akkor szeret jaaajjj.
-Harry.-nyitottam be óvatosan a szobájába.
Édesen feküdt az ágyon azt hiszem aludt.Nem bírtam ki oda mentem és egy finom puszit adtam az arcára.
-Ki az.-kérdezte lassan rekedtes hangon.
-Jajj ne haragudj nem akartalak felébreszteni.-suttogtam.
-Molly.?-nézett rám majd miután megbizonyosodott, hogy tényleg én vagyok gyorsan felült és édesen kócosan kómásan köszönt.

-Szia Harry.-köszöntem nevetve.
-Miért jöttél, nem mintha zavarna.-mosolygott.
-Csak, hogy jössz-e vacsizni.?
-Ja jó megyek.-pattant fel.
-Harry basszus te CSAK  egy pólóban..aludtál.?-kérdeztem majd gyorsan hátat fordítottam.
-Öhm..igen.-kuncogott.-Na..ne mond már, hogy zavar tudod, hogy nem vagyok szégyenlős.-mondta érzéki hangon.
-Tudom Harry.-majd elmosolyodtam és elpirultam, de szerencsére ezt ő nem látta.
-Na Molly.-hallottam már a hangját mögöttem.-Tudom, hogy milyen vagy előttem soha ne játszd meg magad.-ölelt át hátulról oldalra fordítottam a fejem és az ajkunk között épp, hogy hely volt szembe fordultam vele és minden lejátszódott bennem ami régen volt azonnal egy lépést hátrébb álltam.
-Nem..-mondtam gyorsan.
-Mi van.?-tárta szét kérdőn a karját.
-Harry te Nikkyvel vagy.!Ő a barátnőd nem..nem én és én..én mást szeretek.-hajtottam le a fejem.
-Tudom, de ez kényszer...és nagyon rossz..nem még nem emlékszek Nikkyre de érzem, hogy valami nagyon szorosan köt hozzá biztos előbb utóbb eszembe fog jutni de még nem..még egyenlőre nem és azt tudom, hogy csak téged szeretlek te vagy a barátnőm.
Ahogy ezt kimondta kisebb sokk ért.Igen szeretem Harryt nagyon nagyon..elmondhatatlanul, de nem akarom, hogy még egyszer az legyen mint rég és mostmár Nikky is a képben van így főleg nem..
-Szeretlek.-mondtam ki végül és megöleltem.-Úristen ugye van rajtad alsó.-kérdeztem az ölelésben.
*Harry halk kuncogás*
-Jézusom, te mocsok.-toltam el magamtól röhögve.Majd ki indultam a szobából mire ő megfogta a csuklóm és vissza rántott magához és a fülembe suttogta.
-Kérlek amíg az emlékezetem nem tér vissza legyél az enyém, tudom, hogy te is akarod és a nem is olyan kicsi barátomat nagyon kedveled.
Ledermedtem köpni nyelni nem tudtam..de átgondoltam és igaza van...lehet ez segíteni fog, hogy előbb vissza emlékezzen, így belementem, de ezt a többiek előtt titokban tartjuk, így Zaynre is tudok összpontosítani.
Majd Harry felöltözött és lement amíg én Nikkyhez is bementem, de ő aludt így nem zavartam, majd lesiettem a srácokhoz.Meg vacsiztunk jó hangulatban majd elmentünk lefeküdni.
Szuper...tényleg, olyan mintha a múlt ismételné önmagát Nikky szét terpeszkedve szunyókál akkor legyen olyan mint rég, de most egyenesen Zaynhez mentem.
*Kopogok.*
-Ki az.?-hallom a hangját kissé mogorva ajjajj..
-Öhm én..de ahogy hallom inkább nem zavarok.
-Jajj Molly te nem zavarsz.-mondta immáron kedvesen.
-Biztos.?-léptem beljebb.
-Jegyezd meg bármi történjék te SOHA nem fogsz zavarni.-mondta a soha szócskát kiemelve majd oda jött hozzám és berántott az ölelésébe.Zayn ölelése menedék és gyógyír számomra mintha a karjai közt megnyugvást kapnék biztonságba érzem magam vele.
-Igazából azért jöttem, hogy megkérdezzem itt aludhatok-e.
-Megtisztelnél.-ölelt szorosabban.-Állj..azt ne mond, hogy Nikky megint..
-De.-vágtam közbe nevetve.
Majd szépen befejeztük az ölelést adott nekem egy boxert és egy pólót ő egy boxerre levetkőzött majd bebújtunk a takaró alá elhelyezkedtem kényelmesen majd ő finoman hátulról hozzám simult megölelt és egy puszit nyomott a hátamra a vállamra és a nyakamra. Húú dejavú...Majd elaludtunk.

*Reggel*

Arra ébredtem, hogy Harry csupasz mellkasán fekszem...